Patronus

p�rtfog�, v�d�. – I. A cliensekkel szemben. A r�mai hagyom�ny a clienss�g behozatal�t Romulusnak tulajdon�totta; pedig a patronatus �s clientela �sitaliai int�zm�nynek l�tszik (Liv. 2, 16), s clientes kezdetben a megh�d�tott ter�let r�gi lak�i lehettek, a kiket a gy�z�k megfosztottak telkeikt�l s �r�kl�d� al�rendelts�gi viszonyba helyeztek egyes t�rzs�k�s csal�dokkal (l. Patricii), illet�leg a csal�dok mindenkori fejeivel (patroni) szemben. A cliensre n�zve k�r�lbel�l olyan volt a patronusa, mint egy pater familias; ura �s bir�ja volt s ak�r hal�lra is it�lhette. Patronusa n�lk�l semmi joga sem volt; annak kellett �t minden kitelhet� m�don v�delmeznie, k�s�bben m�g a t�rv�ny el�tt is. Hor. ep. 2, 1, 104. Cliens�t megcsalnia nem volt szabad (12. t�bl. t�rv.), sem ellene tan�skodnia. Viszont a cliens sem l�phetett f�l a p.-a ellen sem tan�nak sem v�dl�nak. E szent viszony megs�rt�s�re capitis sacratio (volt a b�ntet�s. F�ldj�t bizom�nyiban birta (peculium) s haszonb�rt fizetett t�le p�rtfog�j�nak. Azonk�v�l k�teles volt a p. le�ny�nak hozom�ny�hoz s patronusa tisztvisel�i k�lts�geihez j�rulni, a p.-�rt v�lt�sgd�jat vagy helyette p�nzbirs�got fizetni, a legr�gibb id�bken p. �rdek�ben fegyvert fogni m�g bels� ellens�g, pl. a plebejusok ellen is; v�g�l k�teles volt neki bizonyos szolg�latokat teljes�teni s nyilv�nos megjelen�sekor tekint�ly�nek emel�se v�gett kis�rni. K�s�bb ez az al�rendelts�gi viszony lazul; a cliensek lassankint n�mi politikai jogokhoz jutnak s a decemviratus ut�n egyenl� helyzetbe jutnak a plebejusokkal. Liv. 6, 18. Azont�l a patronusi �s cliensi viszony csak n�vleg �ll f�nn gazdagok �s szeg�nyek k�zt. A szeg�nyek reggelenkint elj�rtak tisztelegni patronusaikhoz (salutatio), kimenetekor elkis�rt�k (deducere) a forumra vagy s�t�ikra, s csak arra val�k voltak, hogy sz�mukkal emelj�k a p. f�ny�t �s tekint�ly�t. E szolg�lataik�rt (opera togata) a p. vagy megh�vta �ket asztal�hoz, vagy k�s�bben rendszerint kiosztotta nekik az eb�det term�szetben vagy p�nzben (sportula). Id�vel a patronus a f�lszabad�t�. K�vetelt a libertust�l tiszteletet (obsequium �s reverentia), sz�ks�g eset�n seg�ts�get, v�g�l kapott ut�na �r�kr�szt. – II. Hasonl� mint�ra fejl�d�tt ki patronatus test�letek, k�zs�gek, s�t n�pek f�l�tt. Kiv�lt legy�z�tt v�rosok s a provinci�k kerest�k egyes r�mai csal�dok patronus�t a saj�t �rdek�kben ugyan, de az�rt a p. szem�ly�nek nem csek�ly emel�s�re, �gy pl. Sicilia a Marcellusok, Cyprus Cato, Capua Cicero patronatus�ban volt. A cs�sz�rs�g idej�ben is nagyon k�z�ns�ges valami volt a patronatus v�rosok �s test�letek (collegiales, sodalitates) f�l�tt. – III. Mint �gyv�d�i elnevez�sre n�zve l. Advocatus.