Temesk�z

a Maros, a Tisza �s a Duna �ltal k�zrez�rt s�ks�g, melyen a Temes folyik kereszt�l, a → B�ns�g s�kvid�ki r�sze. A magyars�g a honfoglal�s ut�n k�zvetlen�l ben�pes�tette. A k�z�pkorban viszonylag s�r�n lakott, vir�gz� magyar vid�k volt. Magyar lakoss�ga a 15–18. sz. h�bor�iban, k�l�n�sen Temesv�r eleste (1552) ut�n elpusztult, vagy elmenek�lt. A t�r�k�kt�l val� visszafoglal�s ut�n a pozsarev�ci b�ke megk�t�s�vel a b�csi korm�nyzat nem csatolta Mo.-hoz, hanem 11 vid�kre osztva Temesi B�ns�g n�ven k�l�n korm�nyozta (Temesvarer Provinz, Banatus Temesvariensis). A Temesk�z 1778-ban ker�lt vissza k�zigazgat�silag Mo.-hoz a Pancsova, Feh�rtemplom �s Kar�nsebes k�zponttal szervezett n�met, szerb, ill. rom�n hat�r�rvid�kek kiv�tel�vel. �jabbkori magyar lakoss�g�nak beteleped�se t�lnyom�r�szt Szeged vid�k�r�l �s a Tisz�nt�lr�l a 18. sz. v�g�n indult meg �s a 19. sz.-ban fejez�d�tt be. Addig als�sorban n�met telepesek bek�lt�z�s�t tett�k lehet�v� a b�csi korm�nyszervek. A 17–18. sz.-ra esik a Temesk�z rom�n �s szerb lakoss�g�nak a bek�lt�z�se, mely a K-i �s k�z�ps�, ill. a Ny-i �s D-i r�sz�t lakja. – A legr�gebbi magyar t�jnevek k�z� tartozik (1374). A k�z�pkorban sosem volt b�ns�g. A 15. sz.-t�l a temesi f�isp�n (vagy temesi gr�f) a d�li hat�rvid�k (Toront�l, Temes, Keve, Krass� megy�k �s a Sz�r�nyi b�ns�g) katonai parancsnoks�g�val volt megb�zva. T�bbek k�z�tt ezt a m�lt�s�got viselte Hunyadi J�nos �s Kinizsi P�l is. A Temesk�z a Temesi B�ns�g nevet csup�n 1718–1778, ill. 1849–1861 k�zt viselte (ut�bb Temesi B�ns�g �s Szerb Vajdas�g c�men a B�cska �s Szer�ms�g egy r�sz�vel egy�tt). Nevezetes magyar k�zs�gei: Cs�ka, P�d�, Toront�loroszi, Szaj�n, Toront�lv�s�rhely, �rm�nyh�za, V�gv�r, Ujszentes, Omor. V�s�ros k�zpontjai: Zsombolya, Temesv�r, Nagybecskerek, Nagykikinda. A Temesk�z vegyes nemzetis�g� – magyar, rom�n, szerb, n�met, bolg�r – lakoss�ga miatt az interetnikus kapcsolatok vizsg�lat�nak fontos ter�lete, azonban n�prajzilag m�g alig ismerj�k. – Irod. Szentkl�ray Jen�: Sz�z �v D�l-Magyarorsz�g �jabb t�rt�net�b�l (Temesv�r, 1879); K�lm�ny Lajos: Szeged n�pe (II., Arad, 1882); Ortvay Tivadar: Temes v�rmegye �s v�ros t�rt�nete a legr�gebbi id�kt�l a jelenig (I–IV., Bp., 1896–1914); Juh�sz K�lm�n: M�velts�gi �llapotok a Temesk�zben a t�r�k vil�gban (Kolozsv�r, 1935); Pal�di-Kov�cs Attila: Az anyagi kult�ra alakul�sa n�h�ny d�l-alf�ldi (b�ns�gi) magyar faluban (N�pi Kult�ra – N�pi T�rsadalom, VII., 1973); T�th Ferenc: K�lm�ny Lajos nyom�ban (�jvid�k, 1975).