EUR�PA K�NYVT�R

Az �ltal�nos v�lem�ny �gy hangzik, hogy Kant els� �s tal�n legfontosabb t�rt�netfiloz�fiai munk�ja, az Idee zu einer Geschichte in weltb�rgerlicher Absicht, melynek teljes sz�veg�t magyarul az "Eur�pa K�nyvt�r" jelen f�zete ny�jtja, Kant kritikai peri�dus�b�l val� ugyan (a Kritik der reinen Vernunft 1781-ben jelent meg, az Idee h�rom �vvel k�s�bb), de m�g maga nem kritikai m�. Hanem �gysz�lv�n egy hors d' oeuvre, mint m�g n�h�ny kisebb �r�sa, melynek a kanti filoz�fia igazi nagy �p�lett�mbj�hez semmi szorosabb k�ze sincs. Hiszen Kant, aki tulajdonk�pen mindv�gig csak a matematikai term�szettudom�ny fogalomk�pz�se �tj�n nyert megismer�st tekintette tiszta tudom�nyos megismer�snek, val�j�ban f�l se vethette a t�rt�nelemnek, mint tudom�nynak a probl�m�j�t. �s csakugyan, mikor �lete v�g�n, t�n a rendszer lez�rts�g�nak sz�ks�glet�b�l kritikai m�dra megk�s�relte e probl�m�t megformul�zni: "Hogyan lehets�ges t�rt�nelem a priori?" - a felelet nem lehetett t�bb, mint egy tr�f�s megjegyz�s, ironikus csipkel�d�s a II. Frigyes Vilmos porosz politikai rendszere f�l�tt, - hogy tudniillik, "akkor, ha a j�s maga csin�lja az esem�nyeket �s val�s�tja meg mindazt, amit megj�vend�lt" (Streit der Fakult�ten). De Kant saj�t szavait�l eltekintve is, az Idee-ben megnyilatkoz� filoz�fiai �rtelemben vett naturalizmus, az a felfog�s, amely t�rt�nelem t�rgy�nak az emberi nemet, mint egy term�szeti produktumot, biol�giailag �s fiziol�giailag kompakt t�meget tekinti, �les ellentmond�sban van a t�rt�nelemr�l, mint tudom�nyr�l alkotott mai fogalmainkkal.

�s m�gis - ezzel tiszt�ban kell lenn�nk az Idee helyes meg�rt�se �s �rt�kel�se szempontj�b�l - nemcsak hogy a Kritik der reinen Vernunftot kell az Idee n�lk�l�zhetetlen el�felt�tel�nek tekinten�nk, hanem m�g azt is fel kell ismern�nk, hogy �pen a kriticizmus, illet�leg a transzcendent�lis m�dszer tette lehet�v� mag�t az �ltal�nos t�rt�netfiloz�fi�t is. A ph�nomenon-embernek �s a noumenon-embernek a methodikai elv�laszt�sa az, ami szabad teret nyit a meggy�z�d�snek, hogy az ember, mint �llati l�ny, a val�s�gban is f�lszabadul a term�szet t�rv�nyszer�s�ge al�l �s maga szab t�rv�nyt mag�nak. Persze, ennek a folyamatnak a leir�s�t m�r nem ny�jtja az Idee, de nem a Kritik der praktischen Vernunft se, mint azt �ltal�ban hinni szokt�k. Mert a praktikus �sz ethikai szabads�ga m�dszertani, nem pedig val�s�gszabads�g, �s az ember csak m�dszertanilag lehet egyszerre k�t ellent�tes vil�g polg�ra. Az egyes ember �s az emberek �sszess�ge, az emberi faj, a kanti h�res "polg�ri t�rsadalomban" �lve, nem �l t�bb� term�szeti determin�lts�gban �s az anyagcsere term�szet �s t�rsadalom k�z�tt csak a kett�, mint totalit�s k�z�tt folyik le. Ez�rt nem �rhatta meg Kant ezt a t�rt�netfiloz�fi�t �s ezt a t�rt�nelmet, �s nem csup�n az�rt, mert - mint � maga bevallja - mag�t a t�rt�nelmi esem�nyeket is csak oly kev�ss� ismeri. Az � sz�m�ra m�g t�rt�nelem egyenl� kellett, hogy legyen a szabads�g t�rt�nelm�vel, t�rt�netfiloz�fi�ja erk�lcsi teleologi�val, melyben a term�szet v�geredm�nyben a term�szettudom�ny "term�szet�b�l" "gondvisel�ss�" v�ltozik �t.

M�gis t�bb az Idee, mint a probl�m�nak egyszer� f�lvet�se �s a Kritik der reinen Vernunft principiumainak egy idegen ter�letre val� alkalmaz�s�nak kis�rlete. Mert ha a Kr. d. r. V.-ban Kant a dialektik�t csak az�rt veszi ig�nybe, hogy megmutassa, micsoda t�vutakra, �nellentmond�sokba ker�l�nk, ha olyan k�rd�sekre is feleletet akarunk, melyre az emberi �sz k�pess�gein�l fogva m�r nem lehet h�vatott, az Idee �pen ennek a dialektik�nak k�sz�nheti az eg�sz munk�nak t�rt�nelmileg tal�n a legjelent�sebb gondolat�t. A t�rsiatlan t�rsiass�g antagonizmus�val kapcsolatban ugyanis, amely minden m�v�szetnek �s tudom�nynak, az eg�sz emberi civiliz�ci�nak �s kult�r�nak a l�trehoz�ja, �s v�geredm�nyben az �r�k b�ke megval�sul�s�t illet� rem�nyeinknek is az igazol�ja, lehetetlen Hegel-nek, a t�rt�netfiloz�fia igazi �s v�gleges megalap�t�j�nak k�s�rtetiesen pontos fogalm�ra, az �sz csel�-re nem gondolnunk; arra, ami a polg�ri t�rsadalom filoz�fus�nak term�szetes gondolatkorl�tai folyt�n misztikus, titokzatos �s anarchikus er�k�nt jelenik ugyan meg, de ami a polg�ri t�rsadalom f�l� emelked� gondolkod�nak, Marx-nak �r�saiban m�r vil�gos �s egy�rtelm� formul�t nyer az oszt�lyharc fogalm�ban.

Persze, t�ved�s volna azt hinni - tal�n �pen a Hegel asszoci�ci�ja r�v�n - hogy itt fogalmak immanens t�rv�nyszer�s�g�r�l, fejl�d�s�r�l van sz�, vagy pl�ne, hogy az Idee semmi m�s, mint a Kr. d. r. V.-b�l logikai k�nyszer�s�ggel foly�, egy adott t�rgyra vonatkoz� k�vetkeztet�s. Sz�mtalan k�nyv van, melynek mindegyike azt a c�lt t�zte ki maga el�, hogy - f�k�p az Ideen kereszt�l - megmutassa, milyen m�lyen gy�kerezik Kant a maga kor�ban, �s nem kev�s azoknak a sz�ma sem, akik �pen az Idee-t haszn�lva fel �t�k�rty�nak, arra a k�vetkeztet�sre jutnak, hogy a theoretikus �sszel ellent�tben Kant a praktikus �sz-elm�lettel nem el�zte meg, csak reprezent�lta kor�t. Mennyiben jogosult ez a csak, �s hogy vajjon a praktikus �sz szf�r�ja visszaes�s-e a metafizika ir�ny�ban, melynek mint tudom�nynak a megsemmis�t�s�t �pen a Tiszta �sz v�llalta mag�ra, arr�l term�szetesen az Idee �poly kev�ss� van h�vatva kimondani az utols� sz�t, mint azoknak a k�nyveknek a szerz�i. Az Idee azonban valami m�shoz szolg�ltat d�nt� �rvet; azon a m�don ugyanis, ahogyan Kant ezen az alig harminc oldalon kerek egys�gbe fogta azoknak a forradalmi id�knek �sszes, az emberis�g t�rt�nelm�t, j�vend� sors�t �s kil�t�sait �rint� probl�m�it, k�tszeres jelent�s�get nyer Marxnak az a m�ly�rtelm� megjegyz�se, hogy Kant filoz�fi�ja a francia forradalom n�met theori�ja. Mert csakugyan, Kant e szavai m�g�l: "H�la legyen a term�szetnek az �sszef�rhetetlens�g�rt, a rosszindulat�an verseng� hi�s�g�rt, a soha ki nem el�g�thet� b�r -, vagy hatalmi v�gy�rt!" - m�r vil�gosan kihallatszik a Bastille lerombol�inak diadalki�lt�sa, mely praeludiumot szolg�ltatott az �j vil�g meg�p�t�s�nek munk�j�hoz.

Lehet valaki metafizikai tekintetben az akarat szabads�g�t illet�leg ak�rmilyen v�lem�nyen, azt m�gis el kell ismerni, hogy ennek az akaratnak a megnyilv�nul�sai, az emberi cselekv�sek, �pen �gy, mint minden m�s term�szeti jelens�g, �ltal�nos term�szett�rv�nyek al� esnek. A t�rt�nelem, amely ezeknek a jelens�geknek az elbesz�l�s�vel foglalkozik, legyenek maguk az okok b�rmilyen m�lyen is elrejtve, m�gis meghagyja a rem�nyt, hogy ha az emberi akarat ama j�t�k�t nagyban tekinti, annak egy szab�lyos menet�t fedezheti fel benne; �s hogy ezen a m�don, azt, ami egyes szubjektumokat tekintve bonyolultnak �s szab�lytalannak l�tszik, az eg�sz fajt szem el�tt tartva m�gis mint e faj eredeti k�pess�geinek egy, ha lass� is, de �lland�an el�rehalad� fejl�d�s�t kell megismern�nk. Ez�rt l�tszik �gy, mintha a h�zass�gok, az ezekb�l sz�rmaz� sz�let�sek �s a hal�loz�s, mivel az emberek szabad akarata oly nagy befoly�ssal van r�juk, nem voln�nak semmif�le szab�lynak al�vetve, melynek alapj�n ezeknek a sz�m�t sz�m�t�sok �tj�n el�re meg lehetne �llap�tani; �s m�gis, a nagy orsz�gokban �venkint v�gzett kimutat�sok azt igazolj�k, hogy mindez �pen�gy �lland� term�szett�rv�nyek szerint megy v�gbe, mint az olyannyira kisz�m�thatatlan id�j�r�s, amelyet egyenkint �s esetenkint nem lehet ugyan el�re meghat�rozni, de amely eg�szben m�gsem mulasztja el, hogy a n�v�nyek n�veked�s�t, a foly�k fut�s�t �s m�s term�szeti dolgokat a maguk egyenletes, szakadatlan menet�ben fenntartsa. Egyes emberek, s�t eg�sz n�pek sem igen gondolnak arra, hogy mik�zben mindegyik k�l�n saj�t �rtelme szerint, a saj�t, a m�sik�val gyakran ellenkez� sz�nd�k�t k�veti, �szrev�tlen a term�szet el�tte ismeretlen sz�nd�ka, mint valami vez�rfon�l szerint j�r el �s olyan valaminek az el�mozd�t�s�n f�radozik, amely�rt, ha tudatoss� v�ln�k el�tte, nem valami k�l�n�s m�rt�kben lelkesedn�k.

Mivel az emberek t�rekv�seikben nem puszt�n �szt�nszer�leg j�rnak el, mint az �llatok, de nem is mint eszes vil�gpolg�roknak kellene, egy eg�szben kicsin�lt terv szerint, �gy l�tszik, hogy egy tervszer� t�rt�nelem az emberekr�l �p oly lehetetlens�gsz�mba megy, mint mondjuk a m�hekr�l, vagy a h�dokr�l. Nem vagyunk k�pesek n�mi bossz�s�got lek�zdeni magunkban, ha l�tjuk, mint j�rnak-kelnek az emberek a vil�g nagy sz�npad�n; mert azt kell l�tnunk, hogy az egyesekben olykor-olykor fel-felcsill�ml� b�lcsess�g mellett, v�geredm�nyben nagyj�ban minden ostobas�gb�l, gyerekes hi�s�gb�l, nem ritk�n gyerekes gonoszs�gb�l �s rombol�kedvb�l t�rt�nik; �gy, hogy a v�g�n nem tudjuk, mik�pen v�lekedj�nk a mi, kiv�l�s�gaira olyannyira bek�pzelt fajunkr�l. A filoz�fus sz�m�ra teh�t nem marad m�s h�tra, mint hogy megvizsg�lja, mivel nagyj�ban az emberekben �s az � j�t�kaikban �szszer�, saj�t sz�nd�kot nem t�telezhet fel, vajjon az emberi dolgoknak ebben az esztelen menet�ben nem tudna-e felfedezni egy term�szeti sz�nd�kot, amelyb�l azt�n azoknak a teremtm�nyeknek, akik saj�t terv n�lk�l j�rnak el, m�gis a term�szet meghat�rozott terve szerint val� t�rt�nelme lehets�ges volna. L�ssunk hozz�, vajjon siker�lni fog-e nek�nk, hogy egy ilyen t�rt�nelemhez vez�rfonalat tal�ljunk; ha igen, annak a f�rfinak a l�trehoz�s�t, aki ezt a t�rt�nelmet azt�n meg is fogja tudni �rni; a term�szetre b�zzuk. Hiszen ez a term�szet l�trehozott m�r egy Kepler-t, aki a bolyg�k excentrikus p�ly�j�t oly meglep� m�don, hat�rozott t�rv�nyeknek vetette al�; �s egy Newton-t, aki eszeket a t�rv�nyeket azt�n egy �ltal�nos term�szeti okb�l megmagyar�zta.

Els� t�tel.

Valamely �l�l�ny �sszes term�szeti k�pess�gei arra vannak teremtve, hogy t�k�letesen �s c�lszer�en kifejl�djenek. �gy fogja ezt minden �llatn�l tal�lni �gy a k�ls�, mint a bels�, vagy analiz�l� megfigyel�s. Valamely szerv, amelyet nem haszn�lunk, valamely elrendezetts�g, amely nem felel meg c�lj�nak, ellentmond�s a teleologikus term�szettanban. Mert ha a f�nti alapt�telt�l elt�volodunk, ezzel m�r nem egy t�rv�nyszer�, hanem c�ltalanul j�tsz� term�szet van el�tt�nk; �s az �sz vez�rfonala hely�t a vigasztalan v�letlens�g foglalja el.

M�sodik t�tel.

Ezek a term�szeti k�pess�gek, melyek v�gs� fokon az �sz haszn�lat�ra t�rekszenek, az emberben (mint a f�ld egyetlen eszes teremtm�ny�ben) csak a fajban, nem pedig az individuumban fejl�dhetnek ki t�k�letesen. Valamely teremtm�nyben az �sz nem m�s, mint arra val� k�pess�g, hogy az illet� minden ereje haszn�lat�nak szab�lyait �s c�ljait a term�szeti �szt�n�k�n j�val t�lfejlessze, �s ebben a sz�nd�k�ban nem is ismer hat�rt. Ez az �sz azonban �nmag�ban nem hat �szt�n�sen, hanem sz�ks�ge van k�s�rletekre, gyakorlatra �s tan�t�sra, hogy a bel�t�s egyik fok�t�l a m�sikig lassankint eljusson. Ez�rt minden embernek m�rhetetlen sok�ig kellene �lnie, am�g eltanulja, mik�nt vegye minden egyes term�szeti k�pess�g�t a maga t�k�letess�g�ben haszn�latba; vagy ha a term�szet �let�nk idej�t r�vidre szabta meg (amint ez csakugyan �gy is van), az �sznek sz�ks�ge van a bizonys�gok bel�thatatlan sor�ra, melyek egyike felvil�gosodotts�g�t a m�sik�nak �tsz�rmaztatja, hogy v�g�l is a fajunkban szunnyad� csir�k a fejl�d�s ama fok�t el�rj�k, amely c�lj�nak m�r t�k�letesen megfelel� lesz. �s ez az id�pont kell, hogy legal�bb az ember eszm�j�ben mint t�rekv�seinek c�lja meglegyen, mert k�l�nben a term�szeti k�pess�geket legnagyobbr�szt mint hi�baval�kat �s c�ltalanokat kellene tekinten�nk; olyannak, amely minden praktikus elvet megsz�ntetne �s amely ez�ltal a term�szetet, amelynek a b�lcsess�ge pedig minden dolg�nak a meg�t�l�s�ben alapelvk�nt kell szolg�lnia, egyed�l az ember miatt olyan sz�nben t�ntetn� fel, mintha gyerekes j�t�kszer volna.

Harmadik t�tel.

A term�szet akarata az, hogy az ember mindazt, ami t�ll�pi �llati l�t�nek mechanikus elrendezetts�g�t, teljesen �nmag�b�l teremtse el�, �s semmi m�s boldogs�gban, vagy t�k�letess�gben ne legyen r�sze, csak amit �nmaga �szt�n�t�l menten saj�t esze �ltal alkotott. A term�szet tudniillik nem tesz semmit f�l�slegesen �s c�ljaihoz szolg�l� eszk�zeinek a haszn�lat�ban sem t�kozl�. Mivel pedig az embereknek �szt �s ebben gy�kerez� szabad akaratot adott, ezzel egyben m�r annak is vil�gos jel�t adta, mi volt ezzel a kiruh�z�ssal a sz�nd�ka. Nem volt szabad, hogy az embert �szt�nei vezess�k, vagy, hogy el legyen l�tva felhalmozott k�sz ismeretekkel; ehelyett ink�bb mindent �n�nmag�b�l kellett el�teremtenie. �lelmiszereinek, ruh�zat�nak, k�ls� biztons�g�nak �s v�dekez�s�nek a feltal�l�sa, (mert mindehhez a term�szet neki sem a bika szarvait, sem az oroszl�n karmait, sem a kutya �llkapcs�t, hanem mind�ssze csak kezeket adott), minden gy�ny�r�s�g, ami az �letet kellemess� tudja tenni, maga a bel�t�s �s okoss�g, s�t akarat�nak j�indulata, mindez teljesen saj�t alkot�sa kellett, hogy legyen. A term�szet mintha ezen a ponton a legnagyobb takar�koss�gba esett volna �s az ember �llati kiruh�z�s�t olyan sz�kmark�an, pontosan egy kezdetleges l�t legelemibb sz�ks�gleteire m�rte volna ki, mintha csak azt akarta volna: az ember, ha m�r a legnagyobb vads�g �llapot�b�l a legnagyobb �gyess�gig �s (amennyire ez legal�bb is a f�ld�n lehets�ges) ez�ltal a boldogs�gig felvitte, az ebb�l sz�rmaz� �rdemet eg�szen egyed�l �lvezze �s azt teljesen �nmag�nak k�sz�nhesse; mert hiszen maga a term�szet is ink�bb az ember �szszer� �n�rt�kel�s�re, mint mag�tj�l�rz�s�re �p�tett. Mert az emberi dolgoknak ebben a menet�ben a vesz�ds�gek eg�sz l�gi�ja v�r az emberre. �gyl�tszik, a term�szet nem �pen azzal t�r�d�tt, hogy az ember j�l �ljen; hanem hogy olyan sokra vigye, hogy viselked�se �ltal mag�t az �letre �s j�l�tre m�lt�v� tegye. Meglep� marad emellett mindig, hogy id�sebb gener�ci�k csak l�tsz�lag v�gzik f�rads�gos munk�jukat ut�daik�rt, hogy tudniillik ezek sz�m�ra egy l�pcs�fokot k�sz�tsenek, amelyr�l azt�n az �p�letet, melyet a term�szet c�lul tekint, magasabbra emelhetik; �s hogy csak a legutols� nemzed�k sz�m�ra jusson a boldogs�gb�l, hogy az �p�letben lakhassanak is, amelyen el�deik hossz� sora (persze tudatos sz�nd�k n�lk�l) dolgozott, an�lk�l, hogy a boldogs�gban, amelyet el�k�sz�tettek, r�sz�k lehetett volna. De ha m�g oly rejt�lyes is mindez, m�gis sz�ks�ges, ha egyszer felvessz�k: itt van egy �llatfaj, amelynek esze van �s mint eszes l�nyek oszt�lya, akik ugyan valamennyien meghalnak, de akiknek faja halhatatlan, m�gis csak el fog jutni k�pess�gei kifejl�d�s�nek t�k�letess�g�hez.

Negyedik t�tel.

Az eszk�z, melyet a term�szet haszn�latba vesz, hogy �sszes k�pess�geinek kifejl�d�s�t el�rje, nem m�s, mint ezeknek a k�pess�geknek a t�rsadalomban val� antagonizmusa, amennyiben m�gis ez az oka a k�pess�gek t�rv�nyszer� rendj�nek. Ezen az antagonizmuson �n itt az embereknek a t�rsiatlan t�rsiass�g�t �rtem, azaz az embernek azt a hajlam�t, hogy t�rsadalmat k�pezzenek, amely mindamellett m�gis egy �ltal�nos ellen�ll�ssal j�r egy�tt, amely viszont �lland�an a t�rsadalom sz�tbomlaszt�s�val fenyeget. Az erre val� hajlam nyilv�nval�an az emberi term�szetben rejlik. Az emberben megvan a hajland�s�g, hogy mag�t elt�rsadalmos�tsa: mert ilyen �llapotban t�bbnek �rzi mag�t, mint ember, ami term�szeti k�pess�geinek kifejleszt�s�t illeti. Nagy hajlama van azonban amellett arra is, hogy mag�t izol�lja: mivel �nmag�ban megleli a t�rsiatlan tulajdons�gokat is, azt t. i., hogy mindent a saj�t �rtelme szerint int�zzen, enn�lfogva mindenfel�l ellen�ll�sra v�r, mert hiszen �nmag�r�l tudja, hogy � a maga r�sz�r�l is k�sz a m�sok ellen ir�nyul� ellen�ll�sra. Ez m�r most az az ellen�ll�s, amely az ember minden erej�t felkelti �s �t mag�t arra b�rja, hogy a lustas�gra val� hajlam�t legy�zze, �s becs�let-, uralmi-, vagy h�rv�gyt�l �zve rangot biztos�tson mag�nak t�rsai k�z�tt, akiket ugyan ki nem �llhat, de akik n�lk�l m�g sem tud meglenni. Ez�ltal t�rt�nnek meg azt�n az els� igazi l�p�sek a vads�g �llapot�b�l a kult�ra fel�, ami tulajdonk�pen semmi m�s, mint az ember t�rsadalmi �rt�ke; ez�ltal fejl�dik ki egym�s ut�n minden tehets�g, csiszol�dik az �zl�s �s a folytat�lagos felvil�gos�t�s �tj�n megkezd�dik egy gondolkod�sm�d megalapoz�sa, amely az erk�lcsi megk�l�nb�ztet�sre val� nyers term�szeti k�pess�get id�vel meghat�rozott praktikus elvekk� �s ezzel a t�rsadalomhoz val� fiziol�giailag^[1] k�nyszer�tett �sszetartoz�st v�g�l egy mor�lis eg�ssz� fogja v�ltoztatni. A t�rsiatlans�gnak azok n�lk�l az �nmagukban v�ve ugyan nem valami szeretetrem�lt� tulajdons�gai n�lk�l, amib�l az a bizonyos ellent�ll�s t�mad, melyet �nz� �nhitts�g�ben mindenkinek sz�ks�gk�pen fel kell lelnie, egy arkadiai p�sztor�letben, a t�k�letes egyet�rt�sben, megel�ged�sben �s k�lcs�n�s szeretetben minden tehets�gnek �r�kre cs�r�j�ban rejtve kellene maradnia; az emberek, ha j�indulat�ak voln�nak, mint a juhok, melyeket legeltetnek, aligha szerezn�nek l�t�knek nagyobb �rt�ket, mint ami ennek a h�zi�llatnak van; akkor nem t�lten�k ki azt az �rt, ami a mindens�gben ennek c�lj�t illet�leg az �sszel felruh�zott term�szet sz�m�ra fenn van tartva. H�la legyen ez�rt a term�szetnek az �sszef�rhetetlens�g�rt, a rosszindulat�an verseng� hi�s�g�rt, a soha ki nem el�g�thet� b�r- vagy hatalmi v�gy�rt! Ezek n�lk�l �r�kre fejletlen�l szunnyadna az emberis�g minden kiv�l� term�szeti k�pess�ge. Az ember egyet�rt�st akar; de a term�szet jobban tudja, mi a j� az emberi faj sz�m�ra; a term�szet teh�t visz�lyt akar. Az ember k�nyelmesen �s kellemesen akar �lni; a term�szet azonban azt akarja, hogy az ember kit�rj�n a hanyags�gb�l �s t�tlen megel�ged�sb�l, munk�ra �s f�radoz�sra, hogy eszk�zt tal�ljon az ellen is, hogy az ember addig okoskodj�k, am�g megint kib�jik az ut�bbiak v�llal�s�b�l. Az erre szolg�l� term�szeti hajt�er�k, a t�rsiatlans�gnak �s az �ltal�nos ellen�ll�snak a forr�sai, amelyekb�l oly sok baj t�mad, melyek azonban megint csak az er�k �j megfesz�t�s�re �s ezzel a term�szeti k�pess�g tov�bbi fejleszt�s�re �szt�k�lnek, egy b�lcs alkot� rendelkez�s�t �rulj�k el; �s nem �m egy rosszakarat� szellem kez�t, aki az � dics� alkot�s�ba belekont�rkodott �s azt irigys�g�ben elrontotta volna.

�t�dik t�tel.

A legnagyobb probl�ma az emberi nem sz�m�ra, amelynek megold�s�ra a term�szet �t egyenesen k�nyszer�ti, egy �ltal�nos, jog szerint igazod� polg�ri t�rsadalomnak az el�r�se. Mivel csak a t�rsadalomban, �spedig egy olyanban, amelyben a legnagyobb szabads�g �s ezzel tagjainak egy �ltal�nos antagonizmusa, �s m�gis a szabads�g hat�rainak a legpontosabb megszabotts�ga �s biztos�t�sa megvan, hogy m�sok szabads�ga �p �gy �rv�nyes�lhessen, - mivel csak ebben �rhet� el a term�szet legmagasabb c�lja, tudniillik �sszes k�pess�geinek az emberis�gben val� kifejl�d�se, - a term�szet is azt akarja, hogy az emberis�g mindezt, valamint rendeltet�s�nek minden c�lj�t �nmaga teremtse meg; �gy kell teh�t, hogy az emberi nem sz�m�ra a term�szet feladata egy olyan t�rsadalom legyen, amelyben a szabads�g k�ls� t�rv�nyekt�l szab�lyozva a legnagyobb m�rt�kben ellen�llhatatlan hatalommal kar�ltve fordul el�, m�ssz�val egy t�k�letesen igazs�gos polg�ri alkotm�ny; mert a term�szet csak ennek a megold�sa �s v�grehajt�sa �tj�n k�pes a fajunkkal val� t�bbi c�lj�t el�rni. Hogy a k�nyszernek ebbe az �llapot�ba bel�pjen, arra a k�l�nben a k�tetlen szabads�g�rt olyannyira hev�l� embert a sz�ks�g veszi r�; �spedig valamennyi k�z�l a legnagyobb, az tudniillik, amelyet egym�sk�z�tt �nmaguknak okoznak az emberek, akiknek hajlamai hozz�k magukkal, hogy vad szabads�gban nem sok� maradhatnak meg egym�s mellett. De egy olyan keretben, mint a polg�ri egyes�l�s, ugyanazok a hajlamok a legjobb hat�st v�ltj�k ki; �pen�gy, mint a f�k az erd�ben, �pen az�ltal, hogy egyik a m�sik�t�l f�nyt �s napot el akar venni, teszik egym�s sz�m�ra sz�ks�gess�, hogy mindkett�t maguk f�l�tt keress�k �s ez�ltal sz�p, egyenes n�v�st kapnak; viszont azok, melyek szabads�gban �s egym�st�l elk�l�n�tve tetsz�s�k szerint terjesztik ki �gaikat, p�posan, ferd�n �s g�rb�n n�nek. Minden kult�ra �s m�v�szet, mely az emberis�get d�sz�ti, a legszebb t�rsadalmi rend is, gy�m�lcsei ennek a t�rsiatlans�gnak, amely sz�ks�gess� teszi a maga sz�m�ra, hogy diszciplin�l�dj�k �s igy r�k�nyszer�tett m�v�szettel a term�szet cs�r�it t�k�letesen kifejlessze.

Hatodik t�tel.

Ez a probl�ma a legs�lyosabb �s az, melyet az emberi nem legutolj�ra fog megoldani. A neh�zs�g, melyet m�r ennek a feladatnak a puszta eszm�je is szem el� t�r, a k�vetkez�: az ember �llat, amelynek, ha m�s fajt�jabeliekkel egy�tt �l, �rra van sz�ks�ge. Mert saj�t szabads�g�val t�rsai szabads�g�t illet�leg bizonyosan vissza�l; �s hab�r mint eszes teremtm�ny t�rv�nyt k�v�n, amely mindenki szabads�g�nak hat�rt szabjon, m�gis rossz �tra t�r�ti �n�s, �llati hajlama, hogy ahol csak lehet, �nmag�t kiv�telnek tekintse. Sz�ks�ge van teh�t egy �rra, aki akarat�t megt�ri �s arra k�nyszer�ti, hogy egy �ltal�nos �rv�ny� akaratnak, amely mellett mindenki szabad lehet, engedelmeskedj�k. De honnan veszi ezt az urat? Sehol m�shonnan, mint az emberi fajb�l. De ez �p�gy �llat lesz, akinek megint csak �rra van sz�ks�ge. Kezdheti teh�t, ahol akarja: nem lehet meg�t�lni, hogyan lehetne az �ltal�nos igazs�gnak f�t szerezni, aki maga is igazs�gos; keresheti ezt egyes szem�lyben, vagy sok erre a c�lra kiv�logatott szem�lyek t�rsadalm�ban. Mert ezek k�z�l mindegyik vissza fog �lni saj�t szabads�g�val, ha senki sem �ll m�r f�l�tte, aki rajta t�rv�nyek szerint hatalmat gyakorol. A legmagasabb f� azonban �nmag�val szemben is igazs�gos �s m�gis ember legyen! Ez a feladat ez�rt a legnehezebb valamennyi k�z�tt; t�k�letes megold�sa tal�n lehetetlen is: olyan g�rbe f�b�l, mint amilyenb�l az ember teremtve van, nem igen lehet eg�szen egyenest faragni. Csak a k�zeled�st ehhez az eszm�hez tette a term�szet k�teless�g�nkk�.^[2] Hogy �pen ez az, ami utols�nak ker�l megval�s�t�sra, m�r abb�l is k�vetkezik, hogy ehhez h�rom dolog sz�ks�ges: egy lehets�ges alkotm�ny term�szet�r�l alkotott helyes fogalmak, nagy, sok vil�gfoly�son gyakorolt tapasztalts�g �s mindenek f�l�tt mindezek v�llal�s�t el�k�sz�t� j�akarat; h�rom ilyen dolognak az egyszerre val� �sszetal�lkoz�sa azonban nagyon neh�z eset, �s ha meg is t�rt�nik, akkor is csak nagyon sok�ra, sok hi�baval� k�s�rletez�s ut�n.

Hetedik t�tel.

Egy t�k�letes polg�ri alkotm�ny l�trehozatal�nak probl�m�ja f�gg egy t�rv�nyszer� k�ls� �llamviszony probl�m�j�t�l �s �gy ez ut�bbi n�lk�l meg nem oldhat�. Mit tesz az, ha egyes emberek t�rv�nyszer� polg�ri alkotm�ny�n, azaz egy k�z�s int�zm�ny l�trehozatal�n dolgozunk? Ugyanaz a t�rsiatlans�g, amely az embereket erre k�nyszer�tette, lesz ism�t az oka annak, hogy minden egyes k�z�s int�zm�ny k�ls� viszonylataiban, azaz mint �llam m�s �llamokhoz val� vonatkoz�s�ban k�tetlen szabads�gban �l �s k�vetkez�sk�p egyiknek a m�sik�t�l �pen azokat a bajokat kell v�rnia, melyek az egyes emberekre nehezednek �s �ket k�nyszer�tik, hogy egy t�rv�nyszer� polg�ri �llapotot teremtsenek. A term�szet teh�t az emberek, s�t a nagy t�rsadalmak, �llamtestek �s m�s hasonl� teremtm�nyek �sszef�rhetetlens�g�t ism�t eszk�zk�nt haszn�lja, hogy ezek elker�lhetetlen antagonizmus�ban a nyugalom �s biztons�g �llapot�t megtal�lja; a term�szet az embereket h�bor�k, az ezekre val� megfesz�tett �s soha fel nem hagy� k�sz�l�d�s �s a nyomor �tj�n, amelyet ez�ltal v�g�l is minden egyes �llamnak, m�g b�k�ben is, bens�leg �reznie kell, kezdetben t�k�letlen k�s�rletekre, v�g�l azonban sok puszt�t�s, z�rzavar �s saj�t er�inek t�k�letes bels� felem�szt�d�se ut�n arra hajt, amit az embereknek az �sz is oly sok szomor� tapasztalat n�lk�l megmondhatott volna, t. i.: hogy a vadak: t�rv�nyn�lk�li �llapot�b�l kil�pjenek �s egy n�psz�vets�get alkossanak; ahol minden egyes �llam, a legkisebb is, a maga biztons�g�t �s jogait nem saj�t hatalm�t�l vagy saj�t jogi meg�t�l�s�t�l, hanem egyed�l ett�l a nagy n�psz�vets�gt�l (Foedus Amphictyonum), egy egyes�lt hatalomt�l, �s az egyes�lt akarat t�rv�nyek szerint val� d�nt�s�t�l v�rhatja. L�tsz�dj�k ez az eszme m�g oly �br�ndosnak is, �s mint ilyen�rt, ki is nevettek �rte egy Abb� de St. Pierre-t, vagy egy Rousseaut^[3] (tal�n mivel �k hittek a k�zeli megval�s�t�sban), m�gis ez az elker�lhetetlen v�ge annak a nyomor�s�gnak, melybe az emberek egym�st k�lcs�n�sen beled�nt�tt�k, �s amelynek az �llamokat �pen arra az elhat�roz�sra kell b�rnia (legyen ez sz�mukra b�rmilyen neh�z is), amibe a vadember �poly kelletlen�l volt k�nytelen belemenni, hogy t. i.: brut�lis szabads�g�t feladja �s egy t�rv�nyszer� alkotm�nyban nyugalmat �s biztons�got keressen. - Valamennyi h�bor� ezek szerint megannyi k�s�rlet (nem annyira az emberek, mint ink�bb a term�szet r�sz�r�l), hogy �llamok �j viszonylatai l�trej�jjenek �s a r�ginek a lerombol�sa, vagy legal�bb is feldarabol�sa �tj�n �j testek k�pz�djenek, melyek �nmagukban, vagy egym�s mellett ism�t csak nem �llhatnak meg �s ez�rt �j, hasonl� forradalmakat kell �tszenvedni�k; m�g v�gre egyszer, r�szben a polg�ri alkotm�ny lehet� legjobb berendezetts�ge folyt�n bels�leg, r�szben egy k�z�s megegyez�s �s t�rv�nykez�s folyt�n k�ls�leg olyan �llapot j�n l�tre, amely egy polg�ri k�z�ns�ges l�nyhez hasonl�an mint valami automata �nmag�t fenntartani k�pes lesz.

Vajjon m�r most a hat� okok epikuri �sszetal�lkoz�s�t�l v�rjuk-e, hogy az �llamok �pen �gy, mint az anyag kis porszemei v�letlen �ssze�tk�z�s folyt�n mindenf�le k�pz�dm�nyekk� lesznek, melyek �j �tk�z�d�s k�vetkezt�ben megint csak t�nkremennek, m�g v�gre egyszer, v�letlens�gb�l olyan k�pz�dm�ny j�n l�tre, amely �nmag�t ebben a form�j�ban meg tudja tartani (egy szerencs�s v�letlen, amely valaha is igen nehezen t�rt�nhetik meg); vagy pedig ink�bb azt t�telezz�k fel, hogy a term�szet itt egy szab�lyszer� ir�nyt k�vet, hogy fajunkat az �llati l�t alacsony fok�r�l lassankint az emberis�g legmagasabb fok�ra - m�g pedig saj�t, b�r az embert�l kik�nyszer�tett m�v�szettel - emelje �s ebben a l�tsz�lag vad rendetlens�gben eg�sz szab�lyszer�en ama eredeti k�pess�geket fejleszti ki; vagy tal�n jobban tetszik az, hogy az emberek mindezen hat�s- �s ellenhat�s�b�l nagyj�ban sehol semmi, vagy legal�bb is semmi okos nem lesz, hogy minden marad �gy, ahogy azel�tt volt �s ez�rt nem mondhatjuk meg el�re, vajjon a visz�lykod�s, mely nem�nknek annyira saj�tja, a v�g�n sz�munkra a bajoknak eg�sz pokl�t k�sz�ti el�, egy m�g oly polg�rosult �llapotban is, melyben tal�n a term�szet ezt az �llapotot �s a kult�r�ban megtett eg�sz eddigi el�rehalad�sunkat barb�r puszt�t�ssal ism�t meg fogja semmis�teni, v�gzet, mely�rt nem lehet kezeskedni a vak v�letlen korm�nyz�sa alatt, amely nem k�l�nb�zik a t�rv�nyn�lk�li szabads�gt�l, ha a term�szet titokban b�lcsess�ghez k�t�tt vez�rfonal�val al� nem t�masztjuk, az k�r�lbel�l abban a k�rd�sben cs�csosodik ki: vajjon �rtelmes dolog-e, a term�szeti berendezked�snek r�szeiben c�lszer�tlens�get, eg�sz�ben azonban m�gis c�lszer�s�get betudni? Amit teh�t a vadak c�ln�lk�li �llapota tett, hogy tudniillik nem�nkben minden term�szeti k�pess�get elnyomott, v�g�l azonban a bajok �ltal, melyekbe beleker�lt, arra k�nyszer�lt, hogy ebb�l az �llapotb�l ki, �s egy polg�ri alkotm�nyoss�gba bel�pjen, amelyben mindezek a cs�r�k kibontakozhatnak, ugyanazt teszi a m�r megalap�tott �llamok barb�r szabads�ga is, tudniillik: hogy az egyes l�nyek �sszes erej�nek egym�s elleni k�sz�l�d�sre val� felhaszn�l�sa, a h�bor� puszt�t�sai, m�gink�bb azonban a sz�ks�gszer�s�g folyt�n, hogy �lland� k�szenl�tben kell lenn�nk, a term�szeti k�pess�gek teljes kifejl�d�s�t a maguk el�rehalad�s�ban megakad�lyozza ugyan, ezzel szemben azonban a bajok is, melyek mindebb�l sz�rmaznak, nem�nket arra k�nyszer�tik, hogy sok szomsz�dos �llamnak �nmag�ban v�ve �dv�s ellent�ll�sa k�zepett, amely saj�t szabads�gukb�l t�mad, megtal�ljuk az egyens�ly t�rv�ny�t �s l�trehozzunk egy egyes�lt hatalmat, mely arra nyom�st gyakorol s ezzel megteremts�k az �llam �ltal�nos biztons�g�nak vil�gpolg�ri �llapot�t, amely nem lesz ugyan minden vesz�ly n�lk�l arra n�zve, hogy az emberis�g er�i el ne szunnyadjanak, de m�gis meglesz benn�k a k�lcs�n�s hat�s �s ellenhat�s egyenl�s�g�nek a principiuma, hogy egym�st el ne puszt�ts�k. Miel�tt ez az utols� l�p�s (az �llamsz�vets�g) megt�rt�nik, teh�t kik�pz�d�s�nek csaknem a fele�tj�n, az emberi term�szet a legkem�nyebb csap�sokat szenvedi el, m�gpedig a k�ls� j�l�t csal�ka l�tszat�ban; �s bizony igaza volt Rousseau-nak, ha a vadak �llapot�t el�bbre helyezte, mihelyt ugyanis ezt az utols� fokot, melyre fajunknak m�g csak ezut�n kell majd fell�pnie, elhagyjuk. A m�v�szet �s tudom�ny a legmagasabb m�rt�kben kultiv�lt benn�nket. Civiliz�ltak is vagyunk, szinte t�ls�gig, mindenf�le t�rsadalmi szok�s �s tisztess�g sz�m�ra. De hogy magunkat mor�lisoknak is tartsuk, ahhoz m�g nagyon sok hi�nyzik. Az erk�lcsis�g eszm�je ugyanis m�g a kult�r�hoz tartozik; ennek az eszm�nek a haszn�lata, amely csak a becs�letszeretet �s a k�ls� tisztess�g erk�lcsh�z hasonl� volt�ban �ll, m�g csup�n civiliz�lts�g. De mindaddig, am�g az �llamok minden erej�ket a hi� �s er�szakos h�d�t�si tervekre ford�tj�k �s �gy polg�raik gondolkod�sm�djuk bels� k�pz�s�re ir�nyul� lass� f�radoz�s�t szakadatlanul akad�lyozz�k, t�l�k minden erre vonatkoz� t�mogat�st megtagadnak, ett�l a viselked�st�l nem igenis van mit v�rni; mert ehhez minden egyes l�nynek a polg�rok k�pz�s�hez val� hossz� megmunk�l�sa sz�ks�ges. Minden j� azonban, amely nem a mor�lis j� �rz�let�re van fel�p�tve, semmi m�s, mint csupa l�tszat �s cifranyomor�s�g. Az emberis�g mindaddig meg is marad ebben az �llapotban, am�g azon a m�don, amint �n mondtam, ki nem emeli mag�t �llamviszonyainak chaotikus �llapot�b�l.

Nyolcadik t�tel.

Az emberi nem t�rt�net�t nagyj�ban �gy lehet tekinteni, mint a term�szet rejtett terv�nek a v�ghezvitel�t, hogy egy bels�leg �s erre a c�lra k�ls�leg is t�k�letes �llamalkotm�nyt hozzon l�tre, mint az egyetlen �llapotot, melyben az emberis�gbe ojtott �sszes k�pess�geit t�k�letesen kifejlesztheti. Ez a t�tel egyenesen k�vetkezik az el�bbib�l. L�tjuk: a filoz�fi�nak is meglehet a maga chiliasmusa; m�gis olyan, amelynek az el�id�z�s�re, hacsak nagyon t�volr�l is, de maga az eszme kedvez� lehet, amely teh�t nem kevesebb, mint �br�ndos. Csak arr�l van sz�, hogy vajjon a tapasztalat a term�szet c�lj�nak ebb�l a menet�b�l valamit felfedez-e. Azt mondom: valami keveset; mert ez a k�rfut�s, �gyl�tszik, olyan hossz� id�t k�vetel, m�g �nmag�ba visszat�r, hogy abb�l a kis r�szb�l, melyet az emberis�g ebben a c�lban befutott, �p�gy csak bizonytalanul tudjuk meg�llap�tani a p�lya alakj�t �s a r�szek viszony�t az eg�szhez, mint az �sszes eddigi �gi megfigyel�sekb�l azt a p�ly�t, amelyet napunk a mell�kbolyg�k eg�sz l�gi�j�val a nagy �ll�csillagrendszerben megtesz; j�llehet a vil�g�p�let systematikus alkotm�ny�nak �ltal�nos ok�b�l �s abb�l a kev�sb�l, amit megfigyelt�nk, el�g bizonyoss�ggal k�vetkeztethet�nk egy ilyen k�rfut�s val�s�g�ra. De mag�val hozza ezt az emberi term�szet is: hogy a legt�volabb es� korszakok ir�nt, melyek fajunkat illetik, sem vagyunk k�z�mb�sek, ha egyszer bizonys�ggal v�rhatunk r�juk. K�l�n�sen a mi eset�nkben t�rt�nhetik ez ann�l kev�sb�, mivel �gy l�tszik, hogy saj�t eszes int�zked�s�nkkel ezt az ut�daink sz�m�ra oly �rvendetes id�pontot gyorsabban el�rhetn�k. Ez�rt olyan fontosak sz�munkra is ennek a k�zeled�snek m�g a gy�nge nyomai is. M�r most olyan mesters�ges viszonyban vannak az �llamok egym�ssal, hogy egyik sem juttathat ak�rmit is a bels� kult�r�nak an�lk�l, hogy a t�bbiekkel szemben ez�ltal a hatalomban �s befoly�sban ne vesz�tene; �gy van teh�t az �llamok becsv�gy� t�rekv�sei �ltal, ha nem is az el�rehalad�s, de m�gis a term�szet e c�lj�nak a megtart�sa meglehet�sen biztos�tva. Tov�bb�: a polg�ri szabads�ghoz ma m�r nem igen lehet ny�lni an�lk�l, hogy ennek h�tr�ny�t minden iparban, de k�l�n�sen a kereskedelemben, ez�ltal pedig az �llam er�inek fogyatkoz�s�t a k�ls� k�r�lm�nyekben meg ne �rezn�k. Ez a szabads�g azonban lassankint tov�bb megy. Ha a polg�rt megakad�lyozzuk abban, hogy j�l�t�t minden neki tetszet�s m�don, ami csak m�sok szabads�g�val egy�ltal�n megf�r, keresse, akkor akad�lyozzuk az eg�sz m�k�d�s elevens�g�t �s ez�ltal ism�t az eg�sznek az erej�t. Ez�rt sz�nik meg mindink�bb tev�kenys�g�ben a szem�lyi korl�tozotts�g �s �rv�nyes�l a vall�s �ltal�nos szabads�ga; �gy �ll el� lassankint, minden t�lz� kin�v�s�vel, a felvil�gosod�s, mint egy nagy j�t�tem�ny, mely az emberi nem sz�m�ra m�g uralkod�inak �n�s h�d�t�v�gy�b�l is fakad, m�g akkor is, ha ezek csak saj�t javukat n�zik. Ennek a felvil�gosod�snak, �s vele egy�tt bizonyos sz�vbeli r�szv�tnek, melyet a felvil�gosodott ember a j�val szemben, melyet t�k�letesen felfog, nem k�pes nem �rezni, lassankint el kell jutnia eg�sz a tr�nig �s befoly�st kell szereznie magukra a korm�nyz�si alapt�telekre is. J�llehet pl. a mi vil�gi uralkod�ink jelenleg nyilv�nos nevel�int�zetekre �s �ltal�ban mindarra, ami a vil�g legjav�t illeti, nincs felesleges p�nz�k, mivel mindent m�r el�re elsz�moltak a j�v� h�bor�j�ra; m�gis meg fogj�k saj�t hasznukat abban tal�lni, hogy n�p�k gy�nge �s lass� f�radoz�sait legal�bb maguk nem akad�lyozz�k. Maga a h�bor� is lassankint v�g�l nemcsak oly mesters�ges, kimenetel�ben mindk�t f�lre n�zve oly bizonytalan, hanem az ut�f�jdalmak k�vetkezt�ben is, melyeket az �llam egy mindink�bb n�veked� ad�ss�g (egy �j tal�lm�ny) terh�ben �rez, melynek t�rleszt�se bel�thatatlan lesz, oly meggondoland� v�llalkoz�s lesz, amellett a befoly�s, melyet minden �llami megr�zk�dtat�s, ipara �ltal oly szorosan �sszetartoz� vil�gr�sz�nkben minden m�s �llamra gyakorol, oly �szrevehet�: hogy ezek saj�t vesz�lyeikt�l k�nyszer�tve, j�llehet t�rv�nyes tekint�ly n�lk�l v�lasztott b�r�khoz fordulnak �s �gy mindent a messzis�gb�l egy j�v�beli nagy �llamtestt� alak�tanak �t, amire p�ld�t a vil�g id�ig m�g nem tudott felmutatni. B�r ez az �llamtest jelenleg m�g csak nagyon nyers tervben van meg, m�gis minden tagban, melyek mindegyik�nek a dolga az eg�sznek a fenntart�sa, m�r kezd valami �rz�s mutatkozni; �s ez adja meg a rem�nyt arra, hogy az �talakul�s n�h�ny forradalma ut�n v�g�l az, ami a term�szet legmagasabb c�lja, egy �ltal�nos vil�gpolg�ri �llapot, mint az anyam�h, melyben az emberi nem minden eredeti k�pess�ge kifejl�dik, egykor m�gis csak l�tre fog j�nni.

Kilencedik t�tel.

Egy olyan filoz�fiai k�s�rletet, amely a term�szetnek az emberis�gben val� t�k�letes polg�ri egyes�l�st c�lz� �ltal�nos vil�gt�rt�nelm�t akarja megalapozni, mint lehets�geset �s mint e term�szeti sz�nd�kra n�zve is el�mozd�t�t kell tekinten�nk. K�l�n�s �s a l�tszat ut�n �t�lve k�ptelen terv, egy eszme szerint, amint a vil�g folyamat�nak haladnia k�ne, ha az bizonyos eszes c�loknak al� volna vetve, t�rt�nelmet �rni; �gy l�tszik ilyen sz�nd�kb�l csak egy reg�ny j�het l�tre. Ha azonban fel szabad tenni, hogy maga a term�szet az emberi szabads�g j�t�k�ban nem terv �s v�gs� c�l n�lk�l j�r el, akkor m�gis csak j�l felhaszn�lhat� lehetne az eszme; �s ha m�r mi t�ls�gosan r�vidl�t�k vagyunk ahhoz, hogy az � int�zked�seinek titkos mechanizmus�n kereszt�ln�zz�nk, szolg�ljon nek�nk ez az eszme m�gis legal�bb vez�rfon�lnak arra, hogy egy k�l�nben tervn�lk�li halmaz�t az emberi cselekv�seknek, legal�bb nagyj�ban, mint egy rendszert �br�zoljuk. Mert ha a g�r�g t�rt�nelemmel kezdj�k, - mint amelyet legal�bb hitelesnek kell tartanunk, mivel ez sz�munkra minden kor�bbit �s egyidej�t meg�rizett^[4] -; �s ha ennek a befoly�s�t a g�r�g �llamot felem�szt� r�mai n�p �llamtest�nek keletkez�s�re �s elm�l�s�ra �s ez ut�bbinak a befoly�s�t a barb�rokra, akik viszont ezeket t�rt�k �ssze, a mi id�nkig k�s�rj�k; emellett pedig m�s n�pek �llamt�rt�net�t, �gy amint azoknak az ismerete �pen e felvil�gosodott n�pek �tj�n lassankint hozz�nk elker�lt, epizodikusan hozz�f�zz�k: akkor az �llamalkotm�ny javul�s�nak rendszeres folyamat�t fedezz�k fel a mi vil�gr�sz�nkben (mely egykor val�sz�n�leg az �sszes t�bbinek is t�rv�nyt fog adni). Amennyiben tov�bb� minden�tt csak a polg�ri alkotm�nyt �s annak t�rv�nyeit �s az �llamviszonyokat vessz�k tekintetbe, annyiban mindkett�, a j� �ltal, amit azok tartalmaznak, hossz� ideig arra szolg�ltak, hogy a n�peket (�s vel�k a m�v�szetet �s tudom�nyt) el�revigy�k �s felmagasztalj�k, a hib�i �ltal pedig, ami rajtuk ragadt, hogy ezeket ism�t megsemmis�ts�k, de �gy, hogy a felvil�gosod�snak egy cs�r�ja mindig megmaradjon, hogy ez minden forradalom �ltal tov�bbfejlesztve a javul�snak egy k�vetkez� m�g magasabb fok�t el�k�sz�tse; �s ezzel, azt hiszem, felfedezt�nk egy vez�rfonalat, amely nem csup�n az emberi dolgok olyannyira kusz�lt j�t�k�nak megvil�g�t�s�hoz, vagy j�v�beli �llamv�ltoz�soknak politikai j�vend�mond�s�hoz szolg�lhat (haszon, melyet m�r az emberek t�rt�nelm�kb�l, ha mindj�rt egy szab�lytalan szabads�g �ssze nem f�gg� hat�s�nak tekintett�k is, levontak!), hanem (amit egy term�szeti terv felt�telez�se n�lk�l nem lehet joggal rem�lni) vigasztal� kil�t�st is nyit a j�v�be, amelyben minden cs�ra, melyet a term�szet bel��ltetett, t�k�letesen kifejl�dni �s rendeltet�s�t a f�ld�n bet�lteni k�pes lesz. A term�szetnek -, vagy helyesebben a gondvisel�snek - ilyen igazol�sa nagyon fontos ind�t�ok a vil�gszeml�let egy bizonyos n�z�pontj�nak megv�laszt�s�hoz. Mert mit �r az, hogy az esztelen term�szetbirodalomban a teremt�s dics�s�g�t �s b�lcses�g�t magasztaljuk �s megfigyel�sre aj�nljuk, ha a legfels�bb b�lcses�g nagy n�z�ter�nek az a r�sze, amely a minderre vonatkoz� c�lt rejti mag�ban - az emberi nem t�rt�nelme, - m�gis csak egy szakadatlan kifog�s kell hogy maradjon, amelynek a l�tv�nya benn�nket arra k�nyszer�t, hogy szem�nket r�la bossz�san elford�tsuk, �s mialatt k�telked�nk, hogy benne b�rmikor egy t�k�letes eszes c�lt felfedezhet�nk, oda lyukadunk ki, hogy azt egy m�sik vil�gban rem�lj�k?

Hogy egy vil�gt�rt�nelemnek ezzel az eszm�j�vel, melynek bizonyos m�rt�kben a priori vez�rfonala van, a saj�tlagos tiszt�n empirikusan meg�rt t�rt�nelemnek a kidolgoz�s�t akarn�m szorgalmazni, az sz�nd�kom f�lremagyar�z�sa volna; az eg�sz mind�ssze csak egy gondolat abb�l, amit egy filoz�fikus koponya (akinek egy�bk�nt a t�rt�nelmet is t�k�letesen ismernie kellene) m�g egy m�s �ll�spontb�l is megk�s�relhetne. Ezenfel�l a k�l�nben dics�retes k�r�lm�nyess�g, amellyel most korunk t�rt�nelm�t t�rgyalni szok�s, term�szetszer�en mindenkit meggondol�sokra kell, hogy k�sztessen: hogy t. i. mint kezdenek hozz� a mi k�s�i ut�daink, hogy a t�rt�nelem terh�t, melyet mi nekik n�h�ny �vtized m�lva h�tra szeretn�nk hagyni, meg�rts�k. K�ts�gtelen, hogy a legr�gibb id�k t�rt�nelm�t, amelyr�l sz�l� okm�nyok addigra r�g elhamvadtak, csak annak n�z�pontj�b�l fogj�k �rt�kelni, ami �ket �rdekli, azaz abb�l, hogy n�pek �s korm�nyok vil�gpolg�ri c�lb�l mit alkottak, vagy mit romboltak. Hogy pedig erre, valamint �llamf�k �s szolg�ik becsv�gy�ra tekintettel legy�nk, hogy �ket az egyetlen eszk�zre figyelmeztess�k, amely sz�mukra a legk�s�bb id�kig sz�l� h�res eml�kezetet biztos�that: az is szolg�ltathat n�mi ind�t�okot egy ilyen filoz�fiai t�rt�nelem k�s�rlet�hez.

1. Az eredetiben pathologisch, az akkori sz�haszn�latnak megfelel�en. (Ford.) [VISSZA]

3. Abb� de St. Pierre (1658-1733) munk�ja, melyet a spanyol �r�k�s�d�si h�bor� ut�n �rt, Projet de paix perpetuelle (Utrecht 1713). Ebb�l hozott egy r�szt J. J. Rousseau 1760-ban nyilv�noss�gra. ^[VISSZA]

4. Csak tanult k�z�ns�g, mely kezdett�l eg�sz m�ig szakadatlanul fennmaradt, hiteles�theti az �kori t�rt�nelmet. Ezen t�l minden terra incognita; �s ezeknek a n�peknek a t�rt�nelme, akik ezen k�v�l �ltek, csak azon az id�ponton kezd�dhetik, mikor ebbe bel�ptek. Ez t�rt�nt a zsid� n�ppel a ptolemeusok idej�ben a g�r�g bibliaford�t�sok seg�ts�g�vel, melyek n�lk�l a r�luk sz�l� elszigetelt h�reknek kev�s hitelt adn�nk. Inn�t (ha ez a kezdet el�bb m�r kell�k�pen ki van kutatva) lehet azt�n elbesz�l�seik nyom�n tov�bb, f�lfel� haladni. �s �gy van ez a t�bbi n�pekkel is. Thucydides els� lapja az egyetlen kezdete minden igazi t�rt�nelemnek, (mondja Hume) Essays moral, political and litterary (1741. 11. lap). ^[VISSZA]