Jump to content

bekövetkezik

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

be- +‎ következik

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈbɛkøvɛtkɛzik]
  • Hyphenation: be‧kö‧vet‧ke‧zik
  • Rhymes: -ɛzik

Verb

[edit]

bekövetkezik

  1. (intransitive) to occur, come true, ensue, result, come about

Conjugation

[edit]
Conjugation of bekövetkezik
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. bekövetkezem or
bekövetkezek
bekövetkezel bekövetkezik bekövetkezünk bekövetkeztek bekövetkeznek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. bekövetkeztem bekövetkeztél bekövetkezett bekövetkeztünk bekövetkeztetek bekövetkeztek
def.
2nd obj
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. be fog következni.
archaic
preterite
indef. bekövetkezék bekövetkezél bekövetkeze bekövetkezénk bekövetkezétek bekövetkezének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. bekövetkezik vala, bekövetkezett vala/volt.
archaic future indef. bekövetkezendek bekövetkezendesz bekövetkezend bekövetkezendünk bekövetkezendetek bekövetkezendenek
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. bekövetkeznék bekövetkeznél bekövetkezne bekövetkeznénk bekövetkeznétek bekövetkeznének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. bekövetkezett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. bekövetkezzek  or
bekövetkezzem
bekövetkezz or
bekövetkezzél
bekövetkezzen bekövetkezzünk bekövetkezzetek bekövetkezzenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bekövetkezett légyen
infinitive bekövetkezni bekövetkeznem bekövetkezned bekövetkeznie bekövetkeznünk bekövetkeznetek bekövetkezniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
bekövetkezés bekövetkező bekövetkezett bekövetkezve (bekövetkezvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem következik be or be is következik.
Potential conjugation of bekövetkezik
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. bekövetkezhetek
(or bekövetkezhetem)
bekövetkezhetsz bekövetkezhet bekövetkezhetünk bekövetkezhettek bekövetkezhetnek
def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd obj
past indef. bekövetkezhettem bekövetkezhettél bekövetkezhetett bekövetkezhettünk bekövetkezhettetek bekövetkezhettek
def.
2nd obj
archaic
preterite
indef. bekövetkezheték bekövetkezhetél bekövetkezhete bekövetkezheténk bekövetkezhetétek bekövetkezhetének
def.
2nd obj
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. bekövetkezhet vala, bekövetkezhetett vala/volt.
archaic future indef. bekövetkezhetendek
or bekövetkezandhatok
bekövetkezhetendesz
or bekövetkezandhatsz
bekövetkezhetend
or bekövetkezandhat
bekövetkezhetendünk
or bekövetkezandhatunk
bekövetkezhetendetek
or bekövetkezandhattok
bekövetkezhetendenek
or bekövetkezandhatnak
def.
2nd obj
condi­tional pre­sent indef. bekövetkezhetnék bekövetkezhetnél bekövetkezhetne bekövetkezhetnénk bekövetkezhetnétek bekövetkezhetnének
def.
2nd obj
past Indicative past forms followed by volna, e.g. bekövetkezhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. bekövetkezhessek bekövetkezhess or
bekövetkezhessél
bekövetkezhessen bekövetkezhessünk bekövetkezhessetek bekövetkezhessenek
def.
2nd obj
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bekövetkezhetett légyen
infinitive (bekövetkezhetni) (bekövetkezhetnem) (bekövetkezhetned) (bekövetkezhetnie) (bekövetkezhetnünk) (bekövetkezhetnetek) (bekövetkezhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
(bekövetkezhetve / bekövetkezhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem következhet be or be is következhet.

Further reading

[edit]
  • bekövetkezik in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • bekövetkezik in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).