kelbimbó
Hungarian
[edit]
Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]kelbimbó (plural kelbimbók)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | kelbimbó | kelbimbók |
| accusative | kelbimbót | kelbimbókat |
| dative | kelbimbónak | kelbimbóknak |
| instrumental | kelbimbóval | kelbimbókkal |
| causal-final | kelbimbóért | kelbimbókért |
| translative | kelbimbóvá | kelbimbókká |
| terminative | kelbimbóig | kelbimbókig |
| essive-formal | kelbimbóként | kelbimbókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kelbimbóban | kelbimbókban |
| superessive | kelbimbón | kelbimbókon |
| adessive | kelbimbónál | kelbimbóknál |
| illative | kelbimbóba | kelbimbókba |
| sublative | kelbimbóra | kelbimbókra |
| allative | kelbimbóhoz | kelbimbókhoz |
| elative | kelbimbóból | kelbimbókból |
| delative | kelbimbóról | kelbimbókról |
| ablative | kelbimbótól | kelbimbóktól |
| non-attributive possessive – singular |
kelbimbóé | kelbimbóké |
| non-attributive possessive – plural |
kelbimbóéi | kelbimbókéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | kelbimbóm | kelbimbóim |
| 2nd person sing. | kelbimbód | kelbimbóid |
| 3rd person sing. | kelbimbója | kelbimbói |
| 1st person plural | kelbimbónk | kelbimbóink |
| 2nd person plural | kelbimbótok | kelbimbóitok |
| 3rd person plural | kelbimbójuk | kelbimbóik |
Further reading
[edit]- kelbimbó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.