SZABADOS GY�RGY
Veres�g h�tt�r n�lk�l? Augsburg, 955
Az Augsburg mel�lett, 955. au�gusz�tus 10-�n el�szen�ve�dett ve�re�s�g meg�le�p��en n�p�sze�r� a je�len�kor t�r�t�ne�ti k�z�tu�da�t�ban; mint�ha egy vi�l�g�ra�sz�l� gy��ze�lem len�ne, an��nyit szo�k�s hi�vat�koz�ni r�. Vi�l�gos, b�r kis�s� v�g�le�tes �n�os�to�ro�z� p�l�d�ja a t�r�gyi�la�gos�s�g�ra t��rek�v�s�nek. Igaz, sem�mi�k�p�pen sem k��ve�ten�d� k�s�bb be�k�l�t��z�tt K�r�p�t-me�den�cei la�k�t�r�sa�ink p�l�d�ja, akik di�cs��s�ges �si d�korom�n, avagy nagy�mor�va me�sem�l�tat �l�mod�nak ma�guk�nak hi��ny�z� r�gi t�r�t�nel�m�k p�t�l�k�ul (tisz�te�let a t�r�gyi�la�gos ki�v�tel�nek). Az vi�szont m�r a m�sik v�g�let, hogy egy hos��sz� fo�lya�mat gy�szos ki�me�ne�te�l� r�sz�le�ges z�r�ese�m�nye el�ho�m�lyo�s�t�ja ma�g�t a fo�lya�ma�tot. (Az�rt r�sz�le�ges, mert a Ma�gyar Nagy�fe�je�de�lem�s�g d�l�ke�le�ti ir�ny�ban 970-ig ve�ze�tett ha�son�l� jel�le�g� had�j�ra�to�kat.) Mi�vel nem csu�p�n a k�z�ok�ta�t�s�ban, de n�ha po�li�ti�kai be�sz�dek�ben is m�r�t�ken t��li sze�re�pet kap az augs�bur�gi ku�darc, �r�de�mes azt �s��sze�f�g�g�se�i�ben l�t�tat�ni. Er�re hi�va�tott al�b�bi sze�r�ny em�l�kez�te�t�m, a tel�jes�s�g ig�nye n�l�k�l.
A Ma�gyar Nagy�fe�je�de�lem�s�g t�r�t�nel�m�nek k�t fon�tos je�len�s�g�t hang�za�tos, de kis�s� fe�l��le�tes XIX. sz�za�di sz�al�kot�m�n��nyal � �hon�fog�la�l�s�, il�let�ve �ka�lan�do�z�s� � tart�ja sz�mon az ut�kor. Ez t�b�bek k��z�tt az�rt sem sze�ren�cs�s, mi�vel e k�t ki�fe�je�z�s al�kal�mat�lan a pon�tos kor�sza�ko�l�s�ra. Ele�ink m�g etel�k��zi sz�l�l�s�te�r��le�te�ik�r�l ve�zet�tek �ka�lan�do�z� had�j�ra�to�kat: 862-ben p�l�d�ul N�met La�jos ke�le�ti frank ural�ko�d� or�sz�g�t d�l�t�k (Hink�mar reimsi �r�sek fel�jegy�z�se), 881-ben B�cs alatt har�col�tak, m�g a ka�bar el��had Melk k�r�ny�k�n �t�k��z�tt meg a ke�le�ti frank fegy�ve�re�sek�kel (Salz�bur�gi �v�k�nyv); va�gyis a sz�l�l�s�v�l�t�s ide�gen te�r��le�tek fe�l� ir�nyu�l�, nagy�sza�b�s� har�ci cse�lek�m�nyek so�ro�za�ta ide�j�n ment v�g�be. Az �t�me�net�r�l nyert is�me�re�tet leg�in�k�bb a Ful�dai �v�k�nyv fo�gal�ma�z�sa szem�l�l�te�ti: �894. A ma�gya�rok�nak ne�ve�zett ava�rok eb�ben az id��ben a Du�n�n t�l k�bo�rol�va sok sz�r�ny��s�get k��vet�tek el [�] 900 [�] nagy te�r��le�te�ken pusz�t�t�va vis��sza�t�r�tek Pan�n�ni�ba [�] rab�l�s�sal szer�zett zs�k�m�nyuk�kal vis��sza�t�r�tek oda, ahon�nan j�t�tek, �v�ik�hez Pan�n�ni��ba.�
Az augs�bur�gi ve�re�s�g ide�j�hez (s az azon t�l ve�ze�t�)
ma�gyar ha�di �s�v�ny�nek az al�b�bi ese�m�nyek vol�tak a f�bb �l�lo�m�sai. 894 � A Szva�top�luk mor�va fe�je�de�lem�mel
k��t�tt sz��vet�s�g �r�tel�m�ben ele�ink Arnulf ke�le�ti frank ki�r�ly Pan�n�ni��j�ra
t�mad�tak. 895 � �r�p�d fia Li�n�ti�ka
(Le�ven�te) ve�ze�t�s�vel egy se�reg VI. (B�lcs) Le� bi�z�n�ci cs�sz�r sz��vet�s�g�ben
a bol�g�rok�ra ron�tott, g��r�g�ma�gyar ha�ra�p�fo�g�ba szo�r�t�va Si�me�on
c�r bol�g�r�ja�it, aki er�re a be�se�ny�k�h�z for�dult, �s a bi�z�n�ci k��l�nb��k�t
ki�hasz�n�l�va � fog�ta bol�g�r�be�se�ny� szo�r��t�s�ba az etel�k��zi ma�gya�ro�kat.
899�900 � K�t Ka�ro�ling le�sz�r�ma�zott,
az id��k�z�ben cs�sz�r�r� ko�ro�n�zott Ar�nulf �s I. Be�ren�g�r it�li�ai ki�r�ly
vi�sz�ly�ba avat�ko�zott be egy je�len�t��sebb l�t�sz�m� ma�gyar had�er�. Ar�nulf
meg�b��z�s�b�l 899 ele�j�n a Dr�v�t�l d�l�re, a �ma�gya�rok �t�ja� (Strata
Hun�ga�ro�rum) �szak-It�li��ba ve�ze�tett. A t�ma�d�k fel�d�l�t�k eg�sz Lom�bar�di��t,
majd a ki�r�lyi had�se�re�get ma�guk ut�n csal�va a Brenta fo�ly�ig vo�nul�tak
vis��sza. 899. szep�tem�ber 24-�n az 5 ezer f��nyi ma�gyar had a step�pei no�m�d
csel�ve�t�st al�kal�maz�va f�nyes gy��zel�met ara�tott Be�ren�g�r 15 ezer ka�to�n�ja
fe�lett. 900. ja�nu��r 26-�n Mo�de�na esett el, ami�nek em�l�k�t az el�h��re�s�lt
�A ma�gya�rok nyi�la�i�t�l ments meg, Uram min�ket!� fo�h�sz �r�zi. Ar�nulf cs�sz�r
ha�l�l�val fel�bom�lott a ke�le�ti frank sz��vet�s�g, Be�ren�g�r ki�r�ly pe�dig
s��lyos p�n�zen vett b�k�t, ez�rt a gy�z�te�sek 900 nya�r�n fe�gyel�me�zet�ten
ha�za�vo�nul�tak. 900 � Az Al�f�ld
fe�l�l in�du�l� ma�gya�rok egyes n�ze�tek sze�rint az �szak-It�li��b�l ha�za�t�r�k�kel
egy�tt ket�t�s, ke�le�ti�d�l�nyu�ga�ti ir�ny� t�ma�d�s�sal fog�lal�t�k el Pan�n�ni��t
(a Du�n�n�t�lt). 902 � Az Ost�mark
(Auszt�ria) te�r��le�t�re nyo�mu�l� Ku�s�l (Kur�sz�n) gyu�l�t a ba�jo�rok t�r�gyal�ni
h�v�t�k, �m csa�l�r�dul meg�gyil�kol�t�k. 904�905
� �szak-It�li��t ez��t�tal a mi�na�pi el�len�s�g zsold�j�ban pusz�t��tot�t�k
a ma�gya�rok. Be�ren�g�r v�g�leg le�gy�z�te ve�t�ly�t�r�s�t, majd rend�sze�res
ad� fi�ze�t�s�re k��te�lez�te ma�g�t: ez�zel It�li��nak tar�t�s b�k�t, ma�g�nak
meg er�s sz��vet�s�gest szerzett. 906
� A szl�v da�la�man�cok h��v�s�ra a ma�gyar lo�va�sok el��sz�r j�r�tak Sz�sz�or�sz�g�ban,
ha�nem ek�kor mind�j�rt ket�t�s csa�p�s�sal s�j�tot�tak le: k�t k��l�n��l�l�
csa�pat�egy�s�g egy�m�s�t�l f�g�get�le�n�l d�l�ta fel a her�ceg�s�get. 907 � A Ke�le�ti Frank Ki�r�ly�s�g er�s
ha�dat k�l�d�tt, hogy Nagy K�r�oly avar h�bo�r��it id�z�ve ez��t�tal a ma�gya�rok
pan�n�ni�ai ural�m�t sz�mol�j�k fel. Liut�pold ba�jor her�ceg ve�ze�t�s�vel
a Du�na k�t ol�da�l�n nyo�mul�tak el��re. A ma�gyar v�d�k j��li�us 4-�n �s 5-�n
t�r�t�nel�mi je�len�t��s�g� gy��zel�met arat�tak Po�zsony mel�lett. A Sv�b �v�k�nyv h�r�ad�sa sze�rint �Liut�pold
her�ce�get meg��l�t�k, �v�i�nek f�k�te�len ke�v�ly�s�g�t meg�t�r�t�k, �s a ke�resz�t�nyek
alig n�h�nyan me�ne�k�l�tek meg, a p�s�p��k�k �s gr�fok t�bb�s�g�t meg�gyil�kol�t�k�.
(Ez a gy��ze�lem nem t�vesz�ten�d� �s��sze a po�zso�nyi v�r 1052. �vi si�ke�res
v�de�le�m�vel, ami�kor is Zoth�mund b��v�r el�s�l��lyesz�tet�te a n�me�tek
ha�j�it.) A 907-es di�a�dal biz�to�s��tot�ta a ma�gya�rok K�r�p�t-me�den�cei
ha�z�j�t. 908 � Sz�sz�or�sz�g �s T��rin�gia
le�ro�ha�n�sa al�kal�m�b�l au�gusz�tus 3-�n f�nyes gy��zel�met arat�tak az
egye�s��tett sz�sz �s t��rin�giai had�er� fe�lett. Ek�kor Ar�nulf ba�jor her�ceg
(az el�esett Liut�pold fia) el�is�mer�te az Enns fo�ly�ig ter�je�d� ma�gyar
fenn�ha�t�s�got, s �l�ta�l�ban b�k�s vi�szony�ra t��re�ke�dett a K�r�p�t-me�den�ce
�j ura�i�val. 910 � A Ba�jor Her�ceg�s�gen
aka�d�ly�ta�la�nul �t�lo�vag�l� ma�gya�rok�kal szem�ben a Lech-me�z�n so�ra�ko�zott
fel IV. (Gyer�mek) La�jos ke�le�ti frank ki�r�ly se�re�ge. J��ni�us 12-�n az el�s�
augs�bur�gi csa�ta ki�me�ne�te�l�r�l �gy �rt Liutprand. �A le�sz�l�l� nap m�r
h�t �r�t jel�zett, �s a ha�di�sze�ren�cse La�jos se�re�g�nek ked�ve�zett, ami�d�n
a fe�let�t�bb ra�vasz t�r�k�k szem�t�l szem�be csap�d�t k�sz�t�ve fu�t�st sz�n�lel�tek.
Ami�kor a ki�r�ly�nak csel�re nem gon�do�l� n�pe igen nagy len�d��let�tel �l�d�z�ni
kezd�te �ket, a les�ben �l�l�k, aki�ket le�gy��z�t�tek�nek v�l�tek, min�den ol�dal�r�l
r�juk t�r�tek, �s le�gyil�kol�t�k a ma�gu�kat gy�z�tes�nek tar�t� ke�resz�t�nye�ket.
A ki�r�ly ma�ga is el�cso�d�l�ko�zott azon, hogy gy�z�tes�b�l le�gy��z�t�t�
v�lt.� Az augs�bur�gi gy�z�te�sek ez�ut�n � el�s� �z�ben � Frank�f�ld�re t�r�tek,
ahol �jabb di�a�dalt arat�tak. A ba�jor, a frank, a sv�b �s a sz�sz her�ceg�s�g
a ma�gya�rok ad�fi�ze�t��j�v� v�lt. 911
� A K�r�p�t-me�den�c�b�l in�d��tott t�ma�d�sok el��sz�r ju�tot�tak t�l a Raj�na
vo�na�l�n. 913 � Ar�nulf her�ceg meg�ta�gad�ta
az �vi ad� fi�ze�t�s�t, s a b�n�te�t� had�j�rat�ra k�l�d�tt ma�gya�ro�kat sa�j�t
tak�ti�k�juk�kal gy�z�te le. (K�s�bb a Kon�r�d n�met ki�r�l��lyal �s��sze�k��l�n�b��z�
Ar�nulf Ma�gyar�or�sz�g�ra me�ne�k�lt, ahol �ve�kig biz�ton�s�g�ban �l�he�tett.)
915 � Ma�gya�rok d�l�t�k fel Br�m�t.
Ugyan�ezen �v�ben X. J�nos p�pa k�r�s�re D�l- �s K��z�p-It�li��ban vi�sel�tek
ha�dat. Si�ke�re�ik nagy�m�r�t�k�ben hoz�z� j�rul�tak ah�hoz, hogy a p�pa cs�sz�r�r�
ko�ro�n�z�hat�ta I. Be�ren�g�r it�li�ai ki�r�lyt. 917 � Egy�szer�re �r�te ma�gyar t�ma�d�s Nyu�gat- �s D�l�ke�let-Eu�r�p�t.
A nyu�ga�ton har�co�l�k ek�kor el��sz�r �r�t�k el Lotharingi�t. A Bal�k�n�ra in�d��tott
se�reg az egy�kor el�len�s�ges be�se�ny�k�kel �s bol�g�rok�kal v�ll�vet�ve au�gusz�tus
20-�n Ankhialos (Po�morje) mel�lett v�res di�a�dalt ara�tott a bi�z�n�ci�ak fe�lett.
919 � Ar�nulf her�ceg el�len�s�g�t,
a sz�sz (Ma�da�r�sz) Hen�ri�ket v�lasz�tot�t�k n�met ki�r�l��ly�; er�re a ma�gya�rok
b�n�te�t� ha�dat �l�l��tot�tak, amely a sz�sz�or�sz�gi P��chen�n�l meg�ver�te
az �j ural�ko�d�t. 919�920 � II. Bur�gun�di
Ru�dolf ki�r�ly nagy se�reg�gel vo�nult Be�ren�g�r el�len, aki �j�ra a ma�gya�rok�hoz
for�dult. A fel�men�t� lo�va�sok Bur�gun�dia fe�l�l t�mad�t�k h�t�ba �s gy�z�t�k
le a las�san vo�nu�l� fran�ko�kat. 922�924
� Szin�te fo�lya�ma�tos ma�gyar je�len�l�t It�li��ban. En�nek so�r�n v�g�re
Sza�l�rd, il�let�ve Dur�sac (�r�p�d-h�zi Tar�hos/Tar�ka�csu?) �s Bo�gat sze�m�ly�ben
n�v sze�rint em�l�t�tet�tek ma�gyar se�reg�ve�z�rek. Be�ren�g�r sz��vet�s�ge�sei
be�ha�tol�tak a Ke�let-R�
955 nya�r�n L�l (Le�hel), Bul�cs� (a ma�gyar kr�ni�k�s ha�gyo�m�ny �V�r�bul�cs�� ve�z�re), S�r (Assur) �s va�l�sz��n��leg Tak�sony ve�z�r�le�t�vel t�bb ezer har�cos �rasz�tot�ta el a d�l-n�met vi�d�ke�ket a Du�n�t�l a Fe�ke�te-er�d��ig. Au�gusz�tus ele�j�n a por�ty�z� csa�pa�tok Augs�burg alatt egye�s�l�tek, s meg�kezd�t�k a v�ros ost�ro�m�t, �m Udalrik p�s�p�k vis��sza�ver�te a leg�he�ve�sebb ro�ha�mo�kat is (au�gusz�tus 8�9.). 10-�n Ot�t� ki�r�ly egye�s��tett se�re�ge d�n�t� t�ma�d�s�ra k�sz�lt, de a ma�gya�rok meg�el�z�t�k, �s egy k��l��n�t�m�ny�k sz�t�ver�te az ut�v�det. A csa�ta sor�sa azon for�dult meg, hogy Kon�r�d her�ceg�nek si�ke�r�lt fel�men�te�nie a szo�ron�ga�tott egy�s�ge�ket, to�v�b�b� a ma�gyar f��se�reg t�ma�d�sa k�s�le�ke�dett, emi�att a n�me�tek ren�dez�ni tud�t�k so�ra�i�kat, majd egy z�rt had�rend�ben t�r�t�nt p�n�c�los t�ma�d�s�sal sz�t�sz�r�t�k k�n��ny��lo�vas el�len�s�g��ket. �De az�rt a gy��ze�lem e rend�k��v�l ke�gyet�len n�p f��l�tt m�g�sem volt v�r�te�len! Mert bi�zony a vi�t�z�l k�z�d� Kon�r�d her�ceg, aki a bel�s� har�ci l�z�t�l �s az azon a na�pon szer�fe�lett t��z� nap me�le�g�t�l fel�he�v�l�ten for�r�s�g�ban �gett, mi�k�z�ben p�n�c�l�j�t ki�old�va le�ve�g� ut�n kap�ko�dott, el�esett egy tor�k�ba el�l�r�l f��r�d� ny�l �t�t�te seb mi�att� � vall�ja meg Wi�du�kind. A ve�re�s�get iga�z�b�l k�t k��r�l�m�ny s��lyos�b��tot�ta. A fel�b��sz�lt la�kos�s�g bos��sz��ja sok �l�do�za�tot sze�dett a me�ne�k��l�k k��z�l, ugyan�ak�kor a ko�r�b�bi ha�di gya�kor�lat�t�l el�t�r��en a fog�s�g�ba esett ma�gyar ve�z�re�ket, L�lt, Bul�cs�t �s S�rt au�gusz�tus 15-�n Re�gens�burg�ban fel�akasz�tot�t�k � a v�r�szom�jas Hen�rik ba�jor her�ceg (I. Ot�t� �c��cse) pa�ran�cs�ra.
A ha�zai �r�sos ha�gyo�m�ny el�lent�mon�d�so�san vi�szo�nyul az augs�bur�gi csa�ta�vesz�t�s�hez. T�bb k��z�p�ko�ri szer�z�nk�n�l meg�je�len�nek olyan mon�dai ele�mek, ame�lyek a ve�re�s�g s��ly�t cs�k�ken�ten�d� a ma�gyar f�l h��si helyt��l�l�s�t, a n�me�tek csa�l�rd�s�g�t �s vesz�te�s�ge�it emel�t�k ki. Ezek k��z�l a leg�is�mer�tebb a K�pes Kr�ni�ka XIV. sz�za�di k�de�x�ben ol�vas�ha�t�, �m sok�kal ko�r�b�bi le�jegy�z�s� a Le�hel k�rt�je-mon�da. Esze�rint a fog�lyul ej�tett L�l ve�z�r�nek k��v�n�s�g�ra el��hoz�t�k k�rt�j�t, mi�re � �a cs�sz�r k��ze�l�be l�pett, s �l�l��t�lag oly er��vel v�g�ta hom�lo�kon, hogy a k�rt el�t��r�tt, a cs�sz�r pe�dig be�le�halt eb�be az egyet�len �t�s�be. �gy sz�lt ek�kor L�l: el�t�tem j�rsz, �s szol�g�m le�szel a m�s�vi�l�gon! Azt hi�szik ugyan�is a szk��t�k, hogy aki�ket �le�t�k�ben meg��l�tek, azok a t�l�vi�l�gon ne�kik szol�g�l�nak.� Ezt a mon�d�t az 1285 el�tt al�ko�t� K�zai Si�mon meg�le�p� ha�t�ro�zott�s�g�gal ta�gad�ja, mond�v�n a v�d�lot�ta�kat meg�k��t��z�tt k�z�zel szo�k�s a fe�je�del�mek sz��ne el� �l�l��ta�ni. Ugyan�csak a K�pes Kr�ni�ka ejt sz�t egy Augs�burg mel�lett rej�t��z� ha�tal�mas ma�gyar se�reg�r�l, amely v�res ve�re�s�g�g� v�l�to�zat�ta a n�met di�a�dalt. Anony�mus sze�re�pel�tet egy bi�zo�nyos K�l�p�ny fia Bo�ton�dot, aki ret�te�ne�tes bos��sz��had�j�rat�tal to�rol�ta meg L�l �s Bul�cs� ha�l�l�t. A K�pes Kr�ni�ka egy m�sik szer�z��t�l va�l�, m�s szem�l�le�t� fe�je�ze�te vi�szont m�r�t�ken t�l�ra na�gy��tot�ta a mi�e�ink em�ber�vesz�te�s�g�t, ami�kor csu�p�n a h�t meg�cson�k��tott �gy�sz�ma�gyar� ha�za�t�r�t�r�l re�g�lt.
A n�me�tek egy��n�te�t� �r�m�uj�jon�g�sa �rt�he�t�, hi�szen hos��sz� �v�ti�ze�dek csa�p�sa�i�nak, ke�m�ny ma�gyar had�j�ra�ta�i�nak sza�kasz�tot�ta v�g�t a m�so�dik Lech-me�zei csa�ta. �E ne�ve�ze�tes di�a�dal k��vet�kez�t�ben Ot�t� ki�r�ly fel�ma�gasz�to�sult, a had�se�reg a ha�za aty�j�nak �s cs�sz�r�nak ne�vez�te �t [�] ily nagy gy��ze�lem k�t�sz�z �v �ta nem �r�ven�dez�te�tett meg egyet�len ki�r�lyt sem.� (Wi�du�kind) Liutprand vi�szont t�l�zott, ami�kor sze�rin�te a ma�gyar n�p �a de�r�k �s gy�z�he�tet�len Ot�t� ki�r�ly ere�je foly�t�n [�] meg�f�lem�l�t�ve moc�can�ni sem mer.� A ma�gya�rok 955 ut�n t�bb�sz�r is �meg mer�tek moc�can�ni�, csak �p�pen m�r nem nyu�gat, ha�nem d�lke�let fe�l�. Ezt ne�ki, mint a Kons�tan�ti�n�polyt t�bb al�ka�lom�mal meg�j�rt be�fo�ly�sos f��pap�nak, I. Ot�t� dip�lo�ma�t�j�nak iga�z�n tud�nia kel�lett.
I. Ot�t� bi�ro�da�lom��p��t� mun�k�j��rt s hang�s��lyo�zot�tan
a ma�gya�rok meg��l�l��t�s��rt h�t �v�vel k�s�bb a leg�ma�ga�sabb szin�t� el�is�me�r�st
kapta meg: 962-ben XII. J�nos p�pa im�pe�r�tor�r� ko�ro�n�z�ta, �s ez�zel
meg�sz��le�tett az 1806-ig fenn��l�l� N�met-R�
A h�rom ve�z�r re�gens�bur�gi bi�t�j�val csu�p�n a nyu�ga�ti
had�j�rat�ok el� �l�l��tott ti�la�lom�f�t a t�r�t�ne�lem; d�l�ke�let fe�l�
nyit�va ma�radt az �t. Amint a b�k�sen fi�ze�t� VII. Kons�tan�tin cs�sz�r
Bul�cs� hor�ka vesz�t�n fel�b�to�rod�va 958-ban fel�mond�ta az �jabb 5 �v�re
sz�l�, igen k�lt�s�ges egyez�s�get, a ma�gya�rok t�s�t�nt (im�m�r har�mad�szor)
meg�je�len�tek Kons�tan�ti�n�poly fa�lai el�tt. Ek�kor, 959 ta�va�sz�n t�r�t�n�he�tett,
hogy Bo�tond em�ber�nyi lyu�kat v�gott b�rd�j�val Bi�z�nc ka�pu�j�ba, majd
le�gy�z�te az �ri��s g��r��g�t. A ha�zai kr�ni�k�s ha�gyo�m�ny ugyan�ak�kor be�vall�ja,
hogy a se�reg zs�k�m�ny n�l�k�l volt k�ny�te�len vis��sza�t�r�ni. 961-ben �s
968-ban �jabb har�ci v�l�la�lkoz�s in�dult sikertelen�l a Ke�let-R�
899 �s 970 k��z�tt 47 hely�hez, id��h�z k��t�tt t�ma�d�st le�het a mai tu�d�s�sal el�k��l��n��te�ni, k��z��l�k 38 ir�nyult nyu�gat�ra �s 9 ke�let�re. A ki�sebb vagy az �r�sos em�l�ke�ze�tig el nem ju�t� har�ci cse�lek�m�nye�ket sz�m��t�s�ba v�ve a va�l�s men��nyi�s�g en�n�l ak�r je�len�t��sen t�bb le�het, de az ar�ny�be�li egye�net�len�s�g �gy is szem�be�sz��k�. A t�l�nyo�m� r�sz�ben Nyu�gat-Eu�r�p�t c�l�z� had�m��ve�le�tek�re k�t t�nye�z� szol�g�l�hat �s��sze�r� ma�gya�r�zat�k�nt: egyik a f�ld�r�sz nyu�ga�ti fe�l�t jel�lem�z� po�li�ti�kai sz�t�t��re�de�zett�s�g, m�sik a bi�z�n�ci�ak t�bb �v�sz�zad alatt fel�gy��lem�lett �s fo�lya�ma�to�san �l� ta�pasz�ta�la�ta, amel��lyel a ve�l�k kap�cso�lat�ba ke�r�lt sztyep�pei n�pek (hu�nok, ava�rok, t�r�k�k, ma�gya�rok) sa�j�tos�s�ga�it job�ban ki�is�mer�t�k, s ez��l�tal (v�l�ta�ko�z� ha�t�s�fok�kal) �ke�zel�he�t�b�b� tet�t�k azo�kat. Az iga�zi vi�ta t�r�gya azon�ban nem a had�j�rat�ok sz�ma, ha�nem azok ter�m�sze�te. �me n�h�ny v�le�m�ny: az �si vi�t�z�s�g �s a b�tor lel�ki�al�kat er��pr�b�ja; rab�l� hor�d�k fosz�to�ga�t�sa; te�r��let�biz�to�s��t� har�cok so�ra; a no�m�d��l�lam ter�m�sze�tes meg�nyil�v�nu�l�si for�m�ja a le�te�le�p�lt �let�m�dot foly�ta�t�k�kal szem�ben; az �ssz�eu�r�pai nagy�po�li�ti�ka tu�da�tos ala�k��t�sa; a p�sz�tor�t�r�sa�da�lom v�l�s�ga; egy nyu�ga�tabb�ra es� �l�lan�d� la�k�hely (�szak-It�lia?) el�fog�la�l�sa. E tar�ka, el�lent�mon�d�sos tab�l� ecset�vo�n�sai az 1800-as �vek ele�je �ta r�teg�z�d�nek egy�m�s�ra; al�ko�t�i el�s��sor�ban a je�len�s�g eg�sz�t k��v�n�j�k ma�gya�r�z�ni. Ugyan�ak�kor e sok�fe�l� ir�nyu�l�, v�l�to�za�tos h�bo�r�k mind�egyi�k�re ba�jo�san ra�gaszt�hat�juk ugyan�azt a mi�n��s��t� c�m�k�t. A meg�is�me�r�s tel�jes�s�g�t�l a h�za�go�san fenn�ma�radt �s egy�ol�da�l� for�r�s�ada�tok fosz�ta�nak meg min�ket. A ha�zai ke�resz�t�ny kr�ni�k�s m�r csak a ha�gyo�m�ny cson�ku�l�s�r�l ta�n�s�kod�ha�tott, amint a Bo�tond-mon�d�t az al�b�bi sza�vak�kal z�r�ta: ��gy tart�j�k, ilyen �s eh�hez ha�son�l� tet�te�ket vitt v�g�be a ma�gya�rok k��z�s�s�ge ka�pi�t�nya�i�val, avagy ve�z�re�i�vel Tak�sony fe�je�de�lem ide�j�ig�. Va�gyis a 900-as �vek�ben �lt ele�ink tet�te�i�r�l szin�te ki�z�r�lag k�l�f�l�di �r�k�t�l, a k�r�val�lot�tak szem�sz��g�b�l �r�te�s��l�nk. A k�l�s� �l�l�s�pont kri�ti�k�t�lan �t�v�te�le pe�dig nem a t�r�gyi�la�gos�s�got szol�g�l�ja, ha�nem egy m�s ir�ny� el�fo�gult�s�got jut�tat �r�v�ny�re.
Ha Eur�pa t�r�k�p�n k��vet�j�k a ma�gya�rok ha�di �t�ja�it, egy ko�moly ka�to�nai tel�je�s�t�m�ny bon�ta�ko�zik ki a Kons�tan�ti�n�po�lyig, D�l-It�li��ig, �szak-N�met�or�sz�gig �s az At�lan�ti-�ce��nig ve�ze�t� nyom�vo�na�lak�b�l. Ily nagy t�vot �be�ka�lan�doz�ni� vi�szont nem le�het a fel�vo�nu�l�si te�r��let biz�to�s��t�sa n�l�k�l; egy m�g�oly er�s had is k�p�te�len �t�h�moz�ni ma�g�t egy f�ld�r�sz�nyi szi�l�rd el�len�s�ges t�m�b�n, r�ad�sul az ara�bok�kal �s nor�man�nok�kal el�len�t�t�ben a ma�gya�rok ki�z�r�lag sz�raz�f�l�di �ton k�z�le�ked�tek. L�t��r�dek��k volt te�h�t Eur�pa meg�osz�tott�s�ga, mint ahogy a f� csa�p�st el�szen�ve�d� n�me�tek ele�mi �r�de�ke volt a sz�t�ta�golt�s�g fel�sz�mo�l�sa. 1050 �v�vel ez�el�tt si�ke�r�lt v�get vet�ni��k a nyu�gat�ra ir�nyu�l� ma�gyar t�ma�d�sok�nak, s er�re jog�gal b�sz�k�k mind a mai na�pig. Ne�k�nk sem kell(ene) sz�gyen�kez�n�nk, ha a Lech-me�zei ve�re�s�g oly�an��nyi�ra j�l is�mert t�nye mel�lett leg�al�bb ilyen ele�ven�s�g�gel fel�id�z�n�nk, s a k�z�ok�ta�t�s�ba is be�ve�zet�n�nk a bren�tai di�a�dal (899), a po�zso�nyi helyt��l�l�s (907) vagy �p�pen az el�s� �s gy�z�tes augs�bur�gi csa�ta (910) em�l�k�t.